Megszoktuk, hogy a szeretetet hangos vallomásokkal, szenvedélyes gesztusokkal, ajándékokkal és meglepetésekkel mérjük, elfeledkezve az egyszerű „köszönöm” csendes erejéről.
Pedig a hála az a ragasztó, ami összetartja a kapcsolatot, amikor a szenvedély háttérbe szorul, átadva helyét a hétköznapoknak – véli a tudósítója.
A pszichológusok már régóta megfigyelték: azok a párok, ahol megszokott, hogy apró dolgokért is megköszönik egymásnak, tovább és boldogabban élnek, mint azok, akik mindent természetesnek vesznek. Amikor azt mondjuk, hogy „köszönjük a vacsorát”, nem csak az evés tényét ünnepeljük, hanem látjuk az elkészítésbe fektetett erőfeszítést is.
Fotó: Pixabay
A hála úgy működik, mint egy nagyító: a jóra irányítja a figyelmet, a rosszat pedig háttérbe szorítja. Minden közös életben ezer okunk van arra, hogy boldogtalanok legyünk, de ezer okunk van arra is, hogy hálásak legyünk, és rajtunk múlik, hogy mire figyelünk.
Idegtudósok kutatásai megerősítik: a hála gyakorlása serkenti a dopamin és a szerotonin, vagyis a boldogsághormonok termelését. Akinek megköszönik, az úgy érzi, hogy szüksége van rá és értékes, aki pedig hálát ad, megtanulja észrevenni a jó dolgokat.
A probléma az, hogy gyakran összekeverjük a hálát a kötelességgel, attól félve, hogy ha azt mondjuk, köszönjük, hogy kivittük a szemetet, akkor most már örökké dicshimnuszokat kell énekelnünk. Pedig ez valójában csak egy módja annak, hogy azt mondjuk: látlak, értékelem, amit értünk teszel.
Egy hosszú kapcsolatban veszélyes illúzió, hogy a partner már tudja, hogyan érzünk iránta. De ő nem tudja, nem sejti, nem biztos benne, amíg nem mondjuk, mutasd, köszönöm.
A hála nélküli szeretet gyorsan fogyasztói társadalomba torkollik, ahol mindenki azt hiszi, hogy tartozik neki, és senki sem értékeli a másik hozzájárulását. És csak egy időben kimondott „köszönöm” emlékeztet minket arra, hogy nem egymás funkciója vagyunk, hanem ketten, akik úgy döntöttek, hogy együtt vagyunk.
Feliratkozás: 
Olvassa el még
- Hogyan rombolhatja le egy mondat a bizalmat: szavak, amiket nem szabad kimondani
- Mi történik, ha nem rejtegeted tovább a könnyeidet: a sebezhetőség mint erő
