A bagoly kronotípusú embereknél statisztikailag nagyobb a depresszió kialakulásának kockázata – mondta a Gazeta.Ru-nak Konsztantyin Krutovszkij genetikus, a Göttingeni Egyetem és a Szibériai Szövetségi Egyetem professzora, az Orosz Tudományos Akadémia Általános Genetikai Intézetének vezető kutatója.
„A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a késői kronotípus („baglyok”) nemcsak statisztikailag jár együtt a magasabb kreativitással és innovativitással, hanem egyúttal bizonyos pszichiátriai problémák magasabb kockázatával is. Ezek a kapcsolatok nem közvetlenül okozati összefüggések, de több tudományos magyarázatuk is van. A baglyoknál a depresszió fokozott kockázatának fő oka az úgynevezett szociális jetlaggel járó társadalmi konfliktus. Ez akkor következik be, amikor az ember belső biológiai órája nem esik egybe a társadalmi időbeosztással. Egy bagoly például természetes módon hajnali 1-2 órakor alszik el, míg a munka vagy a tanulás megköveteli, hogy 6-7 órakor keljen fel” – magyarázta a tudós.
Az eredmény krónikus alváshiány.
Krutovsky szerint ez megnövekedett kortizolszinthez, károsodott szerotoninszabályozáshoz, valamint a depresszió és a szorongás fokozott kockázatához vezet.
„A kutatások azt sugallják, hogy a dopamin- és a szerotoninrendszer neurotranszmitterei másképp működhetnek a késői kronotípusú embereknél. A dopamin az újdonságkereséshez, a kreativitáshoz, a motivációhoz és a kockázatvállaláshoz kapcsolódik. Ugyanez a rendszer azonban érzelmi instabilitással és hangulati ingadozásokkal is összefüggésbe hozható. A késői kronotípus tehát a cirkadián gének, az agyi neurotranszmitter-rendszerek és a biológia és a szociális mód kölcsönhatásainak jellemzőivel függ össze. Ezért a baglyok statisztikailag nagyobb valószínűséggel kreatívak, innovatívak és rugalmasan gondolkodnak, de nagyobb valószínűséggel alváshiányosak, szociálisan kényelmetlenek és érzelmileg sebezhetőek is. Bár fontos tudatosítani, hogy ezek csak valószínűségi tendenciák, nem pedig merev szabályok” – jegyezte meg a tudós.
