Ezek az eredmények megváltoztathatják az olyan folyamatokról való gondolkodásunkat, mint a tanulás, a memória és a döntéshozatal.
A tudósok közelebb kerültek annak megértéséhez, hogyan strukturálja az agy az információt / fotó depositphotos.com
Az agy segít az embereknek a térben való tájékozódásban, de a navigációs rendszer hasonló módon működik a gondolatok és a tudás rendszerezésében is. Christian Deller professzor, a lipcsei Max Planck Agy- és Kognitív Tudományok Intézetének munkatársa olyan kísérleteket végzett, amelyekben a résztvevők agyát szkennelték, miközben egy számítógépes játékhoz hasonló virtuális környezetben oldottak meg feladatokat. Például taxit kellett vezetniük egy virtuális városban, és utasokat kellett szállítaniuk egyik pontról a másikra – írja az Euronews.
A kutatók az agyi aktivitást mérték, miközben a kísérlet résztvevői a virtuális városban mozogtak, hogy megértsék, hogyan kódolódik az információ és hogyan születnek a döntések. A kutatás kimutatta, hogy ugyanazok az agyi mechanizmusok, amelyeket a térbeli tájékozódáshoz használnak, a memória és a tudás szervezésében is részt vesznek. Doller kifejtette, hogy az emberek gyakran használnak térbeli stratégiákat az információk rendszerezésére, még a mindennapi életben is. Például dokumentumokat vagy jegyzeteket rendeznek el a virtuális térben, hogy feltérképezzék az ötletek vagy fogalmak közötti kapcsolatokat.
A kiadvány megjegyezte, hogy az ötlet Niklas Luhmann szociológus rendszerére emlékeztet, aki jegyzeteinek ezreit indexelte, és így egy strukturált nyilvántartási rendszert hozott létre, mivel úgy vélte, hogy az emberi agy így működik. Doller szerint az agy navigációs rendszere minden alkalommal aktiválódik, amikor az emberek a teret használják az információk rendszerezésére vagy az adatok megjegyzésére.
Doller egyik legfontosabb felfedezését 2010-ben tette, amikor kollégáival felfedezte az úgynevezett „celluláris sejtekkel” – a térbeli tájékozódásban részt vevő idegsejtekkel – kapcsolatos agyi jeleket. Ezeket a sejteket korábban rágcsálókon figyelték meg, de a Nature folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy az emberek is hasonló mechanizmust használnak a pozíció és a tájékozódás ábrázolására a környezetben.
A kísérletek kimutatták, hogy ezeknek a sejteknek az aktivitása funkcionális mágneses rezonancia képalkotással kimutatható, amikor a résztvevők virtuális környezetben tartózkodnak.
Új kutatási irányok
Doller professzor és csapata most azt vizsgálja, hogy az agy navigációs rendszere szélesebb körű szerepet játszik-e a kognitív folyamatokban. Olyan tényezőket elemeznek, mint a döntéshozatal, a cselekvések irányítása vagy az új ismeretek felhalmozása. A kutatás fontos területe annak elemzése, hogy az agy hogyan dolgozza fel a társas interakciókat. Ezekben a kísérletekben két résztvevő egyszerre old meg egy kognitív feladatot, és mindegyik résztvevőt külön agyszkennerrel figyelik. E szkennerrendszerek szinkronizálása és az egyidejű agyi aktivitás elemzése komoly technikai kihívást jelent. Ezek új betekintést nyújthatnak az emberek tanulásának és együttműködésének módjába.
Leibniz-díj az agykutatásért
Christian Deller kapta a Gottfried Wilhelm Leibniz-díjat az agyi mechanizmusok megértéséhez való hozzájárulásáért. Ez az egyik legfontosabb tudományos díj Németországban. A 2,5 millió euróval járó díj lehetővé teszi a kutató számára a meglévő projektek bővítését és összetettebb vizsgálatok kidolgozását.
Az agy 5 életkori szakasza
Emlékezzünk vissza, hogy a Cambridge-i Egyetem tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi agy több, világosan meghatározott fázison megy keresztül az élet során, a legfontosabb fordulópontok pedig 9, 32, 66 és 83 éves korban következnek be. Ugyanakkor az agy körülbelül 30 éves koráig a serdülőkor fázisában marad. Ezután következik az érettségi fázis, majd az öregedés és a késői öregedés.
