Bár Arisztotelész egykor azt állította, hogy a növények mozdulatlanok, a modern tudomány ezt teljesen megcáfolja.
Ez a tény szembetűnő / fotó depositphotos.com
Az uborka legtöbbünk számára ismerős termék, de a tudósok hangsúlyozták: ez a szervezet az egyik legdinamikusabb a növényvilágban. Az uborka mint „mozgékony szőlő” tanulmányozásának története még a XIX. században kezdődött Charles Darwin munkáival, akit szó szerint lenyűgözött a hajtások folyamatos forgásra való képessége.
Darwin észrevette, hogy az uborkacsúcsok állandó körkörös mozgást végeznek, 30-50 centiméter átmérőjű pályát írva le – írja a JSTOR Daily. Ez lehetővé teszi, hogy az indák „szondázzák” a teret, és megtaláljanak minden elérhető közelségben lévő támasztékot. A nagy természettudós ezeket a térbeli röppályákat jegyezte fel vázlataiban, amelyek a „A mászó növények mozgásáról és szokásairól” című bestseller könyvének alapját képezték.
Arra azonban még ő sem tudott pontos mechanikai magyarázatot adni, hogy pontosan hogyan csavarodnak az indák egy felülettel való érintkezéskor.
150 évvel később
A rejtély több mint másfél évszázadon át megoldatlan maradt, mígnem egy lágyanyag-fizikusokból álló csapat nekilátott, hogy megtalálja a választ. A Science című folyóiratban megjelent tanulmányban a tudóscsoport kifejtette, hogy az uborka indái egy belső, specializált sejtekből álló rostos szalagot tartalmaznak. Összehúzódásukkor ezek hatására a függelék azonnal spirálba tekeredik.
Ezt az összetett folyamatot nevezik a biológusok tigmotropizmusnak – a növény azon képességét, hogy egy fizikai ingerre (érintésre) válaszul megváltoztatja növekedési irányát. Ez a mechanizmus teszi lehetővé, hogy az uborka szó szerint „felfelé másszon” a napfény felé. Ahogy Darwin feltételezte, ez a stratégia növeli a növény szaporodási alkalmasságát, mivel lehetővé teszi, hogy a levelek maximális energiát nyerjenek a levegőből és a fényből.
Globális mozgás az évezredek során
A felszíneken való fizikai mozgás mellett az uborka figyelemre méltó globális mobilitásról is tanúbizonyságot tett. A több mint 3000 évvel ezelőtt a Himalája lábánál keletkezett növénynek sikerült „meghódítania” az összes kontinenst. A kutatók megjegyezték, hogy az emberek vágya az uborka frissítő tulajdonságai után értékes árucikké tette azt, amely minden más szőlőfajtánál gyorsabban terjedt el a világon.
Arisztotelész egyszer azt állította, hogy „a növényeknek nincs mozgásuk”, mert a földhöz vannak rögzítve. Az uborka biológiája azonban aktívan cáfolja ezt az aforizmát, bizonyítva, hogy egy összetett, dinamikus és folyamatosan mozgó rendszerrel állunk szemben, amely képes figyelemre méltó pontossággal alkalmazkodni a környezetéhez.
Korábban az My arról számolt be, hogy a NASA szokatlan módszert talált az ember űrben töltött tartózkodási idejének meghosszabbítására.
