A cserje öreg ágai idővel elsötétülnek, és már nem adnak minőségi bogyótermést.
A kertészek tudják, hogy a maximális termőképesség csak a fiatal hajtásokon marad meg – számol be a tudósítója.
Az ültetvény tavaszi ellenőrzése során a fagykárosodott növényi részeket gond nélkül felfedezhetjük. A fekete rügyek jelzik a veszélyes atka jelenlétét a növényi szövetekben.
Fotó: Pixabay
Az érintett ágak gyökér alatti levágása megakadályozza, hogy a kártevő elterjedjen a kertben. Az eltávolított anyag elégetése elpusztítja a lárvákat, és megbízhatóan védi a szomszédos bokrokat.
A piros ribiszke a tavalyi növekedésen terem, és mindenkor kíméletes metszést igényel. A csúcsok megrövidítése csökkenti a virágrügyek számát és a későbbi termés mennyiségét.
A fekete fajta különböző korú hajtásokon képez bogyókat, és megújításra szorul. Az öreg törzsek évenkénti eltávolítása serkenti a gyökérből kiinduló nullhajtások növekedését.
A munkához szükséges szerszámnak élesnek kell lennie, hogy vágáskor ne áztassa el a fát. A tompa pengék bemetszéseket hagynak, ahol a nedvesség felgyülemlik és rothadás alakul ki.
A bokoralakítási séma tíz erős, különböző korú ágat feltételez belül. Az idős és fiatal hajtások közötti egyensúly biztosítja a termés stabilitását az évek során.
A földön fekvő alsó ágak gyakran megbetegszenek, és tavasszal azonnal el kell távolítani őket. A nedves talajjal való érintkezés gombás fertőzéseket és fakorhadást idéz elő.
A bokor közepének ritkítása javítja a napfény hozzáférését a növény belsejéhez. A koronában mélyen elhelyezkedő bogyók egyenletesen és teljes mértékben elnyerik édességüket és színüket.
A kora tavaszi forró vizes kezelés elpusztítja a kéregben áttelelő kártevőket és betegségspórákat. A hőhatás a növény számára biztonságos, de a rovarkártevők számára pusztító.
A fahamu alkalmazása a bokor alatt pótolja a káliumhiányt és javítja a gyümölcs ízét. A lúgos környezet számos gombás gyökérbetegség kialakulását is megakadályozza.
A bogyószedés időszakában az öntözés kritikus fontosságú a nagyméretű termés előállításához. A nedvességhiány a gyümölcsök széttöredezéséhez és csökkent piacképességhez vezet.
A bogyóágyás mulcsozása megtartja a nedvességet és elnyomja a gyomok növekedését körülötte. A szerves réteg fokozatosan lebomlik és tápanyagokkal táplálja a növényt.
A szétterülő ágak karókhoz kötése megakadályozza, hogy a fürtök súlya alatt eltörjenek. A támaszok segítenek megőrizni a bokor alakját, és nyáron megkönnyítik az érett bogyók szedését.
Az őszi foszfortrágyázás növeli a cserje télállóságát, és megalapozza a tavaszi növekedést. A nitrogéntrágyázás ebben az időszakban kizárt, hogy ne provokálja a hajtások növekedését.
Az ágakkal történő szaporítás lehetővé teszi, hogy a fajta tulajdonságainak megőrzése mellett új ültetési anyagot kapjon. Az eltemetett ágak őszre gyökeret eresztenek, és készen állnak az átültetésre.
Az öreg bokrok rendszeres cseréje fiatal csemetékre tartja az ültetvény termőképességét. A növények elöregedése elkerülhetetlen, és a parcella tulajdonosának időben kell beavatkoznia.
A gondozás részleteire való odafigyelés a ribizlit az egész család számára vitaminforrássá teszi. Az édes és illatos bogyók díszítik az asztalt, és hasznos elemekkel töltik fel az étrendet.
Feliratkozás: 
Olvassa el még
- Miért hullik le a paprika: a petefészek leesésének okai
- Mikor takarjuk le a szőlőt: a tőkevesztés veszélye
